|
Kétlábon járó katasztrófa
Shiroku 2011.05.05. 14:25
Egy kis ideig nem térek haza,
Tudom, hogy minden a régi:
Anya és apa tagadásban,
És egy egykéi a felelősség
Bocsi, anyu, de nem hiányzol
Apa, te névtelen vagy, eltűntél
Csak egy kölyök vagyok, célok nélkül,
Aki még a világért sem térne haza
Sosem fogod megtudni, mivé lettem
A királya mindennek, amit mondottak és elvégeztek
Az elfeledett fiú?
Ez a város vereségben temettetett
Végigsétálok ezeken a névtelen utcákon
Búcsút intek mindennek,
Ahogy zuhanok…
A zsákutcánál elkezdem
Felégetni az ártatlanság hídját
Az elégedettség garantált
Egy pirula, távol a katasztrófától
Egy küldetésen, sehol sincs határ
A tilalmak a föld alatt
Egy sekély sír,
Amelyet magam ástam.
És most eltűnök egy jó időre
Nem emlékszem, ki volt rossz
Minden ártatlanság rég elveszett
Ragaszkodom a hitetlenek világához, ahová tartozom
Egy két lábon járó katasztrófa
Minden fattyú fia
Sajnálod, hogy megcsináltál
Túl késő, hogy megments
(Sajnálod, hogy megcsináltál
Túl késő, hogy megments)
(És a fiú mondta)
Amennyire én tudom
Ezek csak hangok a fejemben
Magamban beszélnék?
Mert nem tudom, mit is mondtam az előbb
(És a lány mondta)
Távol, ahol elestem
Tán jobb vagyok holtan
A semmi végén volnék?
Úgy jó, ahogy van?
És most eltűnök egy jó időre
Nem emlékszem, ki volt rossz
Minden ártatlanság rég elveszett
Ragaszkodom a hitetlenek világához, ahová tartozom
Egy két lábon járó katasztrófa
Minden fattyú fia
Sajnálod, hogy megcsináltál
Túl késő, hogy megments
És most eltűnök egy jó időre
Nem emlékszem, ki volt rossz
Minden ártatlanság rég elveszett
Ragaszkodom a hitetlenek világához, ahová tartozom
Egy két lábon járó katasztrófa
Minden fattyú fia
Sajnálod, hogy megcsináltál
Túl késő, hogy megments
Egy kis időre hazatérek
Nem kell, hogy bármit is mondj
Alig várom, hogy mosolyogni lássalak
A világért sem szalasztanám el
Egy kis időre hazatérek
Nem kell, hogy bármit is mondj
Alig várom, hogy mosolyogni lássalak
A világért sem szalasztanám el
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
